MTK legendárium | 197. rész

Publikálva: 2022.03.29 Frissítve: 2022.03.29

„Az MTK aranylánca”. (Braun, Molnár, Orth, Opata, Jeny). 10. rész. Opata Zoltán (1900-1982). „A pályán sokszor közelharc folyik.”

A Zugló Atlétikai Klub kapusa Bindl Péter Jenő (1899-1924) tehát súlyos sérülést szenvedett. Opata Zolinak ugyan nem állt szándékában sérülést okozni, főleg nem ártani az ellenfél kapusának (bár erőteljes játéka közismert volt), a per következtében éppen ezért nehéz helyzetbe került. A bíróság másodfokon nem vette figyelembe a sportbírói ítéletet sem…

„A Táblának e meggyőződésén nem változtat az az érvelés sem, hogy a mérkőzést vezető bíró Opata Zoltánt nem állította ki, mert a játék izgalmaiban emberileg szinte lehetetlen a helyzeteket kellőképpen áttekinteni, mérlegelni a történteket és az igazságnak megfelelően gyors elhatározással döntést hozni.

Az Ítélőtábla szakértőül felkérte dr. Minich Károly egyetemi tanár törvényszéki orvost, aki az ügy átvizsgálása után terjesztette elő szakvéleményét, és ezt a Tábla mindenben magáévá tette.

Minich professzor véleménye szerint Opata rúgása idézte elő Bindl jobb veséjének elsorvadását. Bindlnek ugyan gyomorfekélye volt, ez a rúgás azonban gyorsította a megbetegedését, a bélfekély átfúródásának bekövetkezését három-négy hónappal, és így a halál és a rúgás között a közvetlen kapcsolat megvan.

A szakértői véleményből a Tábla azt állapította meg, hogy a rúgások következtében Bindl Jenő két-három hónapon át nem volt teljesen munkaképes, és három-négy hónappal előbb halt el, mintsem meghalt volna akkor is, ha őt Opata Zoltán meg nem rúgja.

Opata Zoltán súlyos gondatlansággal járt el, amikor Bindl Jenőt megrúgta – mondja a Tábla ítélete – e súlyos gondatlanság következtében tehát az ő kártérítési kötelezettsége indokolt.

Megállapítja ezen felül a Tábla az MTK és a Zugló kártérítési kötelezettségét is a következő szenzációs indoklással:

Az MTK a vétkességnek bizonyos foka terheli abban, hogy játékosául a durva eljárásáról közismert Opata Zoltánt állította be és így a játékos kiválasztásában nem fejtegette ki a kellő gondosságot. Ezen felül megállapítja a Tábla a kártérítési kötelezettséget azért is, mert a futball veszélyes üzem.

Köztudomású tény, hogy a labdarúgás a legdurvább sportok közé tartozik – hangzik szóról-szóra az ítélet –, az különleges veszélyességgel jár, mert a véletlen veszélyei folytán nem egyszer fordult már elő, hogy a belső sérülésektől eltekintve, hogy a résztvevő játékosok, akár az ellenfél, akár a saját csapatában résztvevőknek szándékán és mulasztásán kívül álló véletlen okból olyan testi sérülést szenvedtek, amely jelentős károsodással járt. Maguk a labdarúgó-sportban működők is sokszor közelharcról beszélnek és hogy valóban harc folyik a küzdő csapatok között, azt bizonyítják a gyakori balesetek, amelyekért a büntetőjogi felelősség ki nem mondható…”